II. világháborút követő békeszerződés

A békeszerződés, mely a II. világháború lezárását is jelentette több ország politikusai is részt vettek.

A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947. február 10-én. A békeszerződést a Külügyminiszterek Tanácsának ülésén fogalmazták meg, az előkészítő tárgyalások (1946. július 29–október 15.)

Erről az alábbi módon számolt be a Szabad Nép Magyarországon

Kedden éjfélkor nyilvánosságra hozták a volt csatlósállamokkal kötendő békeszerződések tervezetét. A magyar béketervezet a külügyminiszterek tanácsától elfogadott, július 18-tól keltezett magyar békeszerződés tervezete nyolc részből és 37 cikkelyből áll. A mellékletek száma hat.

A bevezetés leszögezi, hogy Magyarország a hitleri Németországgal szövetkezve részt vett az Egyesült Nemzetek elleni háborúban. Ezért a felelősség rá eső részét viseli. Miután Magyarország 1944 december 20-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945 január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, Nagy Britanniával és az Egyesült Államokkal és miután a szövetségesek és Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, a szövetségesek megállapodtak abban, hogy kinyilvánítják a hadiállapot megszűnését, megkötik a jelen békeszerződést.

Ebben rendezik a függő kérdéseket és lehetővé teszik, hogy Magyarország tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek. AZ I. RÉSZ a határokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a bécsi döntések érvénytelenek és minden vonatkozásban helyreállítók az 1938 január 1. előtti határok.

A csehszlovák-magyar határról a tervezet megjegyzi, hogy az 1938 január 1.előtti határ visszaállítása kísérletimegoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy a külügyminiszterek tanácsa előtt kifejteni álláspontjukat. A II. RÉSZ rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról. Magyarországnak biztosítania kell a területén élő valamennyi személy számára fajra, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat.

Az egyik további pont szerint Magyarország kötelezi magát, hogy eltöröl minden fajilag diszkrimináló törvényt és a jövőben ilyen törvényéket nem hoz. Kötelezi magát, továbbá, hogy feloszlat minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy félkatonai szervezetet, úgyszintén olyan szervezeteket, amely a Szovjetunió, vagy az Egyesült Nemzetek bármely tagjával szemben ellenséges propagandát folytatott. A békeszerződés életbeléptetése után legkésőbb hat hónappal minden szövetséges hatalom közli Magyarországgal, hogy melyik háború előtti kétoldalú szerződést óhajtja életben tartani, vagy megújítani. A III. rész katonai záradékai tartalmazzák a New York Herald Tribune nyomán már ismertetett adatokat és kikötik, hogy a magyar légi- és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyek semminemű katonai kiképzésben nem részesülhetnek.

A magyar hadifoglyokat a lehetőleghamarabb hazaszállítják Szovjetunióból, amely igénybe veszi a Romániában, Bulgáriában és Magyarországon lévő olasz javakat is. A szövetséges haderőket mielőbb, de legkésőbb kilenc hónappal a békeszerződés hatályba lépése után kivonják Olaszországból. Olaszország visszaadja azokat a javakét, amelyeket az Egyesült Nemzetek területéről elszállított és kötelezi magát minden aranykészlet visszaszolgáltatására is.

A szövetséges hatalmak visszatarthatják a területükön lévő olasz javakat ellenköveteléseik határáig. A román béketervezet kiemeli, hogy Románia cselekvőrészt vállalta Németország elleni háborúban. Románia határai az1941 január 1-én fennállott helyzethez igazodnak, de a szovjet-román határ tekintetében az 1940 június 28-án szovjet-román és az 1945 június 29 én megkötött szovjet-csehszlovák szerződés az irányadó.

Az 1940. évi augusztus 30-i bécsi döntés semmis, ennek következtében Magyarország és Románia között visszaállítják az 1938 január 1-i határt. A tervezet részletesen intézkedik a romániai fasiszta szervezetek feloszlatásáról és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról. A békeszerződések életbelépése után 90 nappal visszavonják a szövetséges haderőket, csupán a Szovjetunió jogosult, az ausztriai szovjet övezettel való összeköttetés biztosítására csapatokat tartani Romániában.

A román jóvátétel 300 millió dollár. Ez az összeg nyolc éven át fizetendő. A Szovjetuniónak joga van mindazokra a romániai német vagyontárgyakra, amelyeket a németországi Szövetséges Tanács a Szovjetuniónak engedett át.

A bolgár béketervezet visszaállítja Bulgária 1941 január 1-i határait

A görög-bolgár végleges határt csak a két ország meghallgatása után állapítják meg. A Jugoszláviának és Görögországnak fizetendő jóvátétel összegét Jugoszlávia és Görögország véleményének meghallgatása után határozzák meg.

A finn béketervezet visszaadja a Szovjetuniónak a Petsamo tartományt, a Szovjetunió pedig lemond arról a jogáról, hogy bérbe vegye Hange szigetét. Finnország 50 évre kölcsönadja a Szovjetuniónak Porkkala-Ud vidékét és az ahhoz tartozó tengerrészt tengeri támaszpont céljaira. Ezért a Szovjetunió évi ötmillió finn márkát fizet.

A finn jóvátétel összege 300 millió dollár; ezt nyolc év alatt kell megfizetni. Nyilvános lesz a párizsi értekezlet minden tárgyalása. A párisi békeértekezleten Byrnes, Attlee és Vang-Bi-Csie kínai küldött mondtak beszédet. Ezek a javaslatok — mondta Byrnes — erőfeszítést jelentenek olyan egység megteremtésére, amely elengedhetetlen feltétele a béke megteremtésének. Az amerikai külügyminiszter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem térnek vissza az elszigetelődés politikájához. Atilee megállapította: A békeértekezlet célja, hogy az egyszerű embert megszabadítsa egy újabb háborútól való félelemtől. Vang -Li-Csie szerint a győztes hatalmaknak szigorúan ki kell tartani a háború idején vállalt kötelezettségeik, elveik és ígéreteik mellett és nem szabad olyan feltételeket szabniuk a legyőzött nemzeteknek, amelyek elősegíthetik a reakciós elemek erőre kapását. Molootov szovjet külügyminiszter a keddi ülésen nem vett részt, s szerdán beszélt. A párizsi békekonferencia eljárási szabályzatát kidolgozó bizottság elnökévé a belga Spaakot, alelnökévé Karács jugoszláv kiküldöttet választották meg. A bizottság úgy döntött, hogy az értekezlet minden tárgyalása nyilvános lesz. Molotov külügyminiszter — aki az indítványt támogatta — hozzátette: a Szovjetunió mindig amellett volt, hogy a béketerv szerződés tervet teljes mértékben nyilvánosságra kell hozni.

A békeértekezlet ügyrendi bizottsága szerdán délelőtt Spaak elnökletével ülést tartott. Jugoszlávia képviselője elfogadta a négy nagyhatalom ügyrendi javaslatát és azt kérte, hogy az értekezletre az Olaszország részéről megtámadott Albániát, mint huszonkettedik államot hívják meg. A Jugoszláv küldött kijelentette, hogy néprajzi természetű határozatok meghozatalához feltétlenül szükség van az, érdekelt szövetséges ország hozzájárulására. Ezért javasolja, az egyébként helyesen döntő kétharmad többség néprajzi kérdésekben csupán akkor legyen érvényes, ha magában foglalja azt a szövetségest aki leginkább van érdekelve a kérdésben. A holland megbízott, majd az utána felszólaló ausztráliai megbízott kifogásolták a kétharmadnyi többség szabását.

A téma létrehozásában segítségünkre volt az Arcanum Digitális Tudománytára