Oktatásjóslás a 80-as évek végén

Kutagatok régi cikkek között, hiszen most éppen aktuális a pedagógus képzés, a pedagógia és maga a pedagógus helyzete is Magyarországon.

Az arcanum.com, Magyarország Digitális Tudománytára, szinte minden kérdésemre megtalálja a választ. Vajon a XX. század-ban Magyarországon mennyire volt fontos a pedagógus? Mennyire volt fontos, hogy az állam segítse, finanszírozza az oktatást?

Megtaláltam a választ. Sőt! Annál többet is. A ’80-as évek végén külön kutatták az ezredforduló utáni lehetséges iskolamodelleket és képzéseket egy szimulációs vizsgálattal. Dr Vajó Péter kutató volt a „tettes”

Az Ifjúsági Magazin, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)1989-01-01 / 1. számában megjelent cikk sok mindenre fényt derített, bár jó magam akkor már felnőtként olvashattam a cikket eredetiben.

Oktatásjóslás

– Szimulációs vizsgálatok eredményeként született az alábbi, ezredfordulós iskolakép, amelynek sokféle elemét igyekszem felvázolni – mondja az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese. – A közoktatás számára a jövőben is létkérdés, hogy az ezredfordulóra milyen mértékben részesedik az állami költségvetésből. Ami a kötelező oktatást illeti: 4-től 19 éves korig tartana. Az integrált óvodai-iskolai tanítás, nevelés 4 és 12 éves kor között zajlana, úgynevezett egytanítós rendszerben, amelyben nem lennének szaktanárok.

A két-három éves óvoda után következne a hatéves elemi, majd a hatesztendős középfokú oktatás, plusz tizenkét hónapos felkészítő a felsőoktatási intézményekre. Ebben az alsó-közép-felsőiskolai oktatási rendszerben rugalmas tantervek alapján tanítanának, tanulnának, figyelembe véve az iskolából kikerülőkkel szembeni növekvő követelményeket.

Az óvodákban egyébként elterjedtté válik az idegen nyelvek játékos tanulása, a harmadik osztályban megkezdődik a második idegen nyelv tanulása, s a továbbiakban elképzelhető, hogy három nyelven folyik majd a tanítás, a tanulás. Ennek eredményeként az iskolából kikerülő 18-19 évesek két idegen nyelven kell, hogy beszéljenek.

Mindemellett kétezerben és utána reneszánszát éli majd a klasszikus nyelvek tanulása is. Az oktatási rendszer sajátosságának ígérkezik majd az úgynevezett nívócsoportok, vagyis a képességek szerint szervezett tanulóközösségek idegen nyelvekből, természettudományokból.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból

Spirális, bizonyos pontokon lineáris tantervek váltják fel a mai koncentrikus tanterveket, melyekben kiemelt szerepet kap a mikroelektronika, a biotechnológia, a vezetési, szervezési ismeret, a szociológia, a pszichológia, a közgazdaságtan, valamint egészségügyi és környezetvédelmi tudnivalók. Humán, reál-, közgazdasági és nyelvi gimnáziumok elkülönítésére is számíthatunk.

Megjelenik a közoktatásban a nemzetiségi, etnikai nyelv tanítása, a nemzetiségi kultúra átadása is. A ma 39 százalék kos aránnyal szemben 80 százalékos lesz az érettségizettek aránya, s 25-30 százalékos a felsőoktatási intézményekben továbbtanulóké. Lesznek iskolától független vizsgák, bekapcsolódhatunk a nemzetközi érettségi rendszerbe, melynek megszerzése után a világ bármely felsőoktatási intézményének bármely szakára jelentkezhetnek a diákok.

Várható, hogy 16 éves kortól iskolán kívüli vállalati szakképzésben is részt vesznek a diákok, s bekapcsolódhatnak a szakképzésbe külföldi vegyes vállalatok, szakoktatók, nemzetközi át- és továbbképző, valamint szakképző központok. A jövőt jelenthetik az oktatásügy önszerveződő csoportjai tanárokból, diákokból, szülőkből, valamint a szabad választás az alternatív, városi, egyházi, magán- stb. iskolák között.

Nő az iskolák önállósága gazdaságilag is, s megváltozik a tanárképzés: szakmai képzéssel kezdődik, s ha valaki valóban pedagógusnak készül, még egy évig pedagógiát tanul, két évig kötelező tanítania, s nyelvvizsgát kell tennie. Az iskolákban megjelennek az oktatási menedzserek, s az oktatás egésze a számítástechnikával társul. A legújabb kor oktatástörténete demokratikus, alternatív, teljesítményelvű iskolákat kíván, melyek oktatási modellje nemzeti és nemzetközi mércével is korszerű. Ha nem akarunk a perifériára kerülni, kapcsolódni kell az európai kultúrkörökhöz, s az oktatásügyet át kell állítani erre a pályára.