Vagyonok históriája „Részletevics” Milenkó

Ki volt az a bizonyos Milenkó? Tudjuk-e, mi volt az Úttörő Áruház előtt? Nagykovácsynak ban e köze Nagykovácsi településhez?

(Nagykovácsy Milenkó, Kovacsevics névvel született 1872-ben a tabáni Rácvárosban. A magyar beszéddel hadilábon álló nincstelen gyereket a gimnáziumban megbuktatták, így szegődött el Rőfössegédnek egy Erzsébet-téri szabókellék-kereskedőhöz.

Később ennél a cégnél vigéckedett Bácskában, Bánátban, ahol szerb tudását jól hasznosíthatta. 1909-ben önállósult 300 forint készpénzzel. Ezzel az összeggel ugyan nem sokra ment volna, ha át nem csábítja magához — már akkor részletfizetési kedvezménnyel kecsegtetve — volt gazdája szabóüzletfeleit. Ő maga is hitelbe vette az árut, jót állt érte a Kisiparosok és Kereskedők Egyesülete, amelynek buzgó tagja lett. 1914-ben fizetésképtelenséget jelentett be. 1915- ben az 50 százalékra való fizetési kiegyezést is örömmel vették.

A részlet-üzlet és az ebből származó haszontöbblet megfelelő mennyiségű és minőségű árukészlet nélkül sohasem tudott volna igazán nagy jövedelemmé, tekintélyes vagyonná dagadni. Kovacsevics-Nagykovácsynak pedig 1918-ban, a háború befejezésekor sem pénze, sem áruja nem volt, de még hitelesem, az 1915-ös kényszeregyezség folyományaként.

A néhai áruháztulajdonos, (1965-ben 83 éves korában hunyt el Gmundenban) azt írja az újrakezdéséről, hogy egyházi emberek, a papság és az apácarendek nyúltak megrendelésekkel a hóna alá; ezeknek a követeléseknek az átruházásával jutott készpénzhez. Az állításon nincs mit vitázni, de rászorul az alapos kiegészítésre. Kovacsevics Milenkót ugyanis nemcsak az egyház támogatta. Amikor 1919. augusztus 19-én Budapesten összeültek „a legnagyobb mértékben megbízhatónak ismert cégek tagjai, hogy a nemzeti gondolkodású magyar kereskedők hőn áhított tömörülését, a Baross Szövetséget létrehozzák” (korabeli újságidézet).

Kovacsevics Milenkó éppúgy buzog az új szervezet életre hívásánál, ahogy tette ezt a régebbi egyesületében. S ki lehetne „megbízhatóbbnak ismert cég”, mint többi között az övé, aki egyfelől egyházi szállító, másrészt a „közmegbecsülésben álló” Kovacsevics Milos detektívfelügyelő fivére? Így lesz a Baross Szövetség egyik elnökségi tagja, akire gróf Teleki Pál, az ellenforradalom egyik főnöke, azt a szerepet osztja, hogy dolgozzon a maga szakmájában, maradjon a politikai életen kívül, mert neki majd bizonyos anyagi eszközöket kell előteremtenie. Rausch Aladár legyen a tevőleges elnök. Trovszk Jánosból pedig majd városatyát csinálnak, mert azon a területen is érvényesülnie kell a Baros-befolyásnak. (Ezek az adatok már hiányoznak a Nagykovácsy-féle forrásból.)

Hoci, nesze, Kovacsevics készségesen vállalta, hogy anyagi támogatója lesz az 1919-es tanácsköztársaság leverése után kerekedett ellenforradalmi, úgynevezett „keresztény nemzeti irányzatnak”. Ennek fejében, magától értetődő, hogy, mint a Baross Szövetség elnöke, most már valóban korlátlanul kap hitelt, elsőbbséget élvez az árubeszerzésnél, kölcsönt és támogatást vehet igénybe a tisztviselői kar vevőkörré szervezéséhez.

1931 februárjában a Kovacsevics-cég beköltözik a mai Úttörő Áruház, a korábbi Holczer Divatház több emeletes épületébe, a Kossuth Lajos utcába. Az Est c. lap „Az imádkozó üzletház” címmel tudósítja olvasóit arról, hogy a Kovacsevics-féle üzletház avatása alkalmából a főnökkel az élen, a cég valamennyi alkalmazottja számára Bednárz prelátus celebrált szentmisét a belvárosi plébániatemplomban, onnan vonultak az új helyiségbe zárt menetben az új üzlet dolgozói.

---

Kiegészítés a Holzer Simon cég alapításával kapcsolatban

A történet a 20. század elején kezdődik, amikor a Holzer Simon cég, egy innovatív és előremutató vállalkozás megnyitotta az ajtóit. A vállalatot Simon Holzer alapította, aki a minőségi áruk és a vásárlók kényelmének előmozdítására törekedett. Az áruház hamar központi szerepet kapott a városi életben, ahol a polgárság és a környékbeliek szívesen vásároltak.

---

A kis írás felhangja gunyoros, amitől „a keresztény érzületű közönség még inkább pártfogásába vette a Kovacsevics céget, írta utólag a Baross Szövetség lapja. Ha netán ellankadt volna a Kossuth Lajos utcai áruház iránti hazafias érdeklődés és támogatás, 1932-ben Kovacsevics újból felébreszti.

„A személyzet körében mozgalom indult meg a névmagyarosítás érdekében. 226-an jelentették be ezirányú szándékukat, hogy ezzel is kifejezzék, izzig-vérig magyarok”

– írja az egyik kurzuslap és Kovacsevics Milenkó. ettől kezdve Nagykovácsy néven szerepel, immár nemcsak az üzleti életben, hanem például a kormányzói garden-partyk meghívottjai között is. Az 1932-es év, nemcsak a névmagyarosítás miatt nevezetes dátum Nagykovácsy életében. A Belügyminisztérium és a főváros polgármestere külön rendeletet ad ki 68 715/1932. és 95 241/1932. számok alatt a Baross Szövetség hathatósabb támogatására. Ez újabb állami szállításokat, hiteleket, adókedvezményeket jelent.

A cikk az Arcanum forrásanyagából és digitalizált változatának a segítségével készült és a MAGYARORSZÁG 1971/10 számában jelent meg Nyerges Judit tollából.

Összeállította: Arold Peter

---

• „Színes angol-magyar példamondatok” – Miért érdemes online nyelvet tanulni 2. rész
• Miért jobb cserepalackos ásványvíz?
• Egy nem minden napi pillanat
• Még sem az lesz, mint amit ígértek
• Ad le a voksod!