Az Országház átadása

Steindl Imre neogótikus alkotását méltán soroljuk a legpatinásabb hazai épületek közé

Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Bár az épületre gyakran Parlament-ként is hivatkoznak, de ez a megnevezés nem pontos: a parlament az Országházban ülésező testület, az Országgyűlés megnevezése idegen szóval. A világ harmadik legnagyobb parlamentje.

Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.

Az országgyűlés 1880-ban alkotott törvényt az új parlamenti épület felállításáról, amelyet tervpályázat keretében kívántak megvalósítani. A pályázatot benyújtó neves építészek (köztük Hauszmann Alajos és Schikedanz Albert) mind az akkoriban divatos historizáló stílusú, monumentális épületekben gondolkodtak. A pályázatot elnyerő, a munkálatok megkezdésére 1881-ben megbízást kapó Steindl elsősorban a kései középkorba visszanyúló gótikus elemekkel halmozta el mészkőépületét. Az építkezés 1885-től 1904-ig folyt, ám a felavatása már 1894-ben megtörtént, míg a parlament két háza 1902-ben vette birtokba.

Címlapfotó: Arold Péter