Palotából Parlamentbe – 110 éve született Habsburg Ottó 

Az utolsó magyar trónörökös életét bemutató szabadtéri kiállítás nyílt a Várkert Bazárban.

Habsburg Ottó kora gyermekkorától az uralkodásra készült, és még a dinasztia legnagyobb kritikusai szerint is kimondottan alkalmas lett volna a trónra – a 20. század történelme azonban az ő és családja sorsát is másként alakította.

Az utolsó magyar trónörökös születésének 110. évfordulója alkalmából a Habsburg Ottó Alapítvány nagyszabású rendezvénysorozattal készül, amelynek első állomásaként az érdeklődők egy, a trónörökös életét és munkásságát bemutató fotókiállítást tekinthetnek meg a Várkert Bazárban.

„Ottó az utolsó császár, Károly legidősebb fia volt, akiből, méretes közhellyel élve, valószínűleg a Habsburgok legjobb uralkodója lehetett volna. Ottó kiválóságát azonban elsősorban nem annak köszönhette, hogy Habsburg, hanem hogy elkötelezett híve volt az európai békének és a katolikus egyháznak, valamint számtalan ügyet felkarolt az Európai Parlament tagjaként”

– méltatja az utolsó Habsburg trónörököstMartyn Rady, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora, akinek a külföldön nagy sikert aratott átfogó monográfiája, A Habsburgok – A világ urai idén magyar nyelven is megjelent.

Habsburg Ottó 1912-ben született, majd a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni szarajevói merénylet (1914) és I. Ferenc József császár halála (1916) után hamar egyértelművé vált: az akkor megkoronázott IV. Károly után ő lesz a trón várományosa. Bár a 20. század történelmi változásainak következtében sosem vezethette palotából népeit, de mindent elkövetett annak érdekében, hogy a keresztény civilizációra épülő, egyesülő Európa parlamentáris keretek között teljesedjen ki.

Az utolsó magyar trónörököst szülei és tanárai gyermekkorától az uralkodásra nevelték. Az első világháborút követően azonban a családnak menekülnie kellett, és a királyság sikertelen restaurációs kísérleteit (1921) követően a nagyhatalmak döntése száműzte az uralkodói családot. Ennek valósága és a restauráció vágya közötti ingadozás határozta meg Ottó fiatalkorát, amelyet gyakori költözések tarkítottak: élt többek között Madeirán, Spanyolországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban és Franciaországban is. Végül a Szász–Meiningeni Regina hercegnővel kötött esküvője (1951) után a bajorországi Pöckingben telepedtek le. Ausztriába 1966-ban, míg Magyarországra csak 1987-ben térhetett vissza.

Habsburg Ottó eleinte restaurációra törekedett, de az önkényuralmi rendszerek fenyegetése ráébresztette, hogy az ellenük folytatott küzdelmet a dinasztia érdekei fölé kell helyeznie. 1979-ben az Európai Parlament tagja lett, és húsz éven keresztül képviselte egyre növekvő tekintéllyel a számára fontos ügyeket. A rendszerváltás után legfőbb célkitűzése a posztkommunista országok – köztük Magyarország – támogatása, gazdasági felzárkóztatása lett. Így közel hetven évvel apja, IV. Károly halála után, a királyi palota helyett az Európai Parlament tagjaként képviselhette Magyarország érdekeit.

A Habsburg Ottó életét bemutató szabadtéri fotókiállítás szeptember 30-tól december 1‑ig ingyenesen megtekinthető a Várkert Bazárban, a gloriette-hez vezető rámpán. A Habsburg Ottó hagyatékát és szellemi örökségét gondozó Alapítvány a rendezvénysorozat alkalmából a közeljövőben egy fotókönyv megjelentetését is tervezi, amelyből a mostani fotókiállításon bemutatott képek ízelítőt nyújtanak. A rendezvénysorozat keretében 2022/2023-ban több magyarországi és külföldi kiállításra és konferenciára is sor kerül majd.

Hozzászólok

Szólj hozzá

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .