Gyöngyösi Márton is megszólalt a népszavazási kezdeményezés ügyében, és Facebook hirdetésben világosítja a népet, hogy mire is gondolt a Jobbik, amikor azt beadta. Mint tudjuk, az MSZP-s Újhelyi István visszavonta, helyesebben fogalmazva a fiókba maradt.
Az elmúlt pár napban számos olyan észrevételt olvastam a hétfőn beadott népszavazási kezdeményezésemmel kapcsolatban, amelyek szerzői alighanem nem olvasták, vagy nem akarták elolvasni a kérdést, esetleg simán félre akarják magyarázni a nyilvánvaló tényeket. Ezért most röviden összefoglaltam, hogy miről is van szó:
Miről is szól egy ilyen népszavazás?
Az Országgyűlést és annak működését azt hiszem, nem kell bemutatnom. Ugyanakkor a törvény az állampolgárok részére is lehetőséget ad, hogy közvetlenül beleszólhassanak a törvényhozásba. Ennek eszköze a népszavazás. A népszavazási kérdésnek és benyújtásának meg kell felelnie az Alaptörvényben és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglalt formai és tartalmi követelményeknek. A tartalomra vonatkozóan olyan kérdés kerülhet hitelesítésre, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, tehát minden olyan kérdés, amelyről az Országgyűlés dönthet, törvényt hozhat. Vannak azonban az Alaptörvényben foglalt tiltott tárgykörök, amelyek kapcsán nem írható ki népszavazás, ilyen például az Alaptörvény módosítása, vagy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettsége. A kérdést az Nemzeti Választási Bizottsághoz kell benyújtani, amely dönt a hitelesítésről. A hitelesített kérdés esetében meg lehet kezdeni a támogató aláírások gyűjtését, 100 ezer aláírásnál az Országgyűlés mérlegelhet, hogy kiír-e népszavazást, 200 ezer aláírás felett pedig kötelezően ki kell azt írnia. A népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adott a kérdésre. Az érvényes és eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést.
Mi pontosan a kérdés, amit benyújtottam?
A hétfőn benyújtott népszavazási kérdésünk a következő:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?”
A kérdés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik; egyértelmű; nem eredményezi az Alaptörvény módosítását; valamint közvetlenül nem is érint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget, így véleményünk szerint megfelel a kérdésre vonatkozó követelményeknek.
Miért így lett megfogalmazva a kérdés?
Tekintettel a fentebb említett tiltott tárgykörökre, nem bocsátható népszavazásra olyan kérdés, amely az Európai Uniós tagságunkról szól, a Brexittel ellentétben nálunk népszavazáson nem dönthető el jelenleg, hogy az Európai Unió tagjai kívánunk-e maradni vagy sem. Az uniós tagságunkról kizárólag az Országgyűlés dönthet.
FONTOS: Az európai parlamenti képviselőként benyújtott népszavazási kérdésem tehát nem az uniós tagságunkra irányul, hanem azt akarja megakadályozni, hogy az Országgyűlés egy esetleges kilépésről szóló javaslatot, indítványt egyáltalán támogasson, elfogadjon.
Miért aktuális a kérdés, miért most kellett benyújtani, milyen érvek szólnak a kérdés benyújtása mellett
Már 2019-ben felhívtuk a figyelmet arra, hogy Orbán kivezetheti Magyarországot az Európai Unióból, a tusványosi beszéd pedig minden eddiginél nyíltabban mutatott rá, hogy Orbán gondolkodik ezen az opción. Persze ez még csak egy politikai beszéd volt, ám a népszavazásnak is van egy átfutási ideje, így késő lenne már akkor benyújtani, amikor a kormány már konkrét lépéseket tesz.
Kockáztatja-e a kérdés az uniós tagságunkat?
A kérdés nem kockáztatja az uniós tagságunkat, ha az „igen” szavazatok lennének többségben, akkor 3 évig semmiképpen sem tudná Orbán kiléptetni Magyarországot (ez volna a cél), ha a „nem” szavazatok lennének többségben, akkor lényegében a jelenlegi helyzet maradna érvényben, tehát az Országgyűlés dönthetne az EU-tagságunkról.
Milyen kötőerővel bír egy érvényes és eredményes népszavazási kérdés?
Az érvényes és eredményes népszavazás a hatályos szabályozás értelmében 3 évig köti az Országgyűlést, tehát ez alapján 3 évig nem dönthetne a parlament a kilépés mellett.
Alapvetően azonban látni kell, hogy a kormánypárti kétharmad bármikor bármit, így az Alaptörvény népszavazásra vonatkozó rendelkezéseit is módosíthatja, azonban európai parlamenti képviselőként úgy gondolom, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközeinkkel mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Orbán Viktor ne léptethesse ki politikai haszonszerzés érdekében önkényesen országunkat az EU-ból. Ennek pedig a legerősebb biztosítéka egy sikeres népszavazás.