A Masters Nemzetközi Díjugrató Verseny Szilásváradon

A Silver és a Gold Tour kategóriával folytatódott szombaton Szilvásváradon a Masters Nemzetközi Versenysorozat. Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója az MTI-nek elmondta: esély van arra, hogy a 2024-es párizsi olimpián mindhárom lovas szakágban indul magyar ló és lovas.

    A négynapos szilvásváradi nemzetközi versenyen szombat délután az utánpótlásé a főszerep a Lipicai Lovasközpont arénájában, este lesz az úgynevezett Ride and Drive, amelyben a fogathajtást és a díjugratást kombinálják.
    Cseri Dávid beszámolt arról, hogy a szilvásváradi ménesgazdaság lipicai fajtája egyedszámát és eredményeit tekintve egyaránt a nemzetközi élvonalba tartozik; a törzstenéyszet állománya összesen mintegy 300 lóból áll.


    “A 21. században a klasszikus lovasművészet mellett a sport határozza meg az évszázadok óta tenyésztett őshonos fajta helyét és a tenyészet célját. A lipicai a fogathajtás és a díjlovaglás területén produkál kiemelkedő eredményeket. Emellett nagyon fontos, hogy a lipicai hosszú idő során kialakult genetikai értékeit sikerüljön megőrizni. Ehhez jó lehetőséget kínál az embrióátültetés és a petesejtleszívás technológiájának alkalmazása is, amelyet magyar vállalkozások tudnak elvégezni”

– mondta az igazgató.
    Mint az igazgató felidézte, a német fajtáknál vagy Franciaországban és az Egyesült Királyságban már a második világháború előtt egyre inkább a sport lett a tenyésztés iránya a korábbi katonai célok helyett. Hozzátette: Magyarországon több évtizedes hátrányt kell ledolgozni, miután a szocializmusban az ötvenes évek végétől, a gépesítés általánossá válásával több mint félmillió lovat küldtek mészárszékre. Csak azok az egyedek menekültek meg, amelyek Bábolnán, Szilvásváradon vagy Mezőhegyesen állami törzstenyészetben voltak, illetve egyes termelőszövetkezetekben vigyáztak rájuk.


    “Szerencsések vagyunk, hogy az utóbbi évtizedekben elindult egy szemléletváltás, a lótenyésztésbe és a lovaséletbe áramló állami támogatás korábban nem látott mértékű”

– hangsúlyozta Cseri Dávid.
    Kitért arra, hogy a Jármy Miklós által tenyésztett JB Koronaőr ezekben a napokban Németországban kiemelkedő versenyeken teljesít nagyszerűen és lovasával olimpiai szintű indulókat hagyott maga mögött.
    Az igazgató szólt a szilvásváradi ménes másik tenyésztett fajtájáról, a gidránról is, megemlítve, hogy a világ legeredményesebb military lovasa, a brit William Fox-Pitt számos nagy versenyen indult magyar gidránokkal.

“A magyar fajták a mai napig a fogathajtásban a legeredményesebbek, különösen a kettesfogat-hajtásban. Azon dolgozunk, hogy 2024-ben, amikor Szilvásváradon lesz a világbajnokság, a négyesfogat-hajtásban is újra az élmezőnyben legyünk”.


    A fogathajtás mellett a díjugratás a legnépszerűbb Magyarországon: a szakágban versenyző fiataljaink az elmúlt évek utánpótlás Európa-bajnokságain kiválóan szerepeltek, ifj. Szuhai Gyula tavaly a kontinens legjobbja lett, akárcsak korábban Weinhardt Virág.


    “Célunk, hogy 2024-ben a párizsi olimpián nemcsak díjugratásban, hanem lovastusában és díjlovaglásban is ott legyünk, és erre van is esélyünk” – mondta Cseri Dávid.

Hozzászólok

Szólj hozzá

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .