A fővárosban ingyenesen osztogatott újság nyomtatásban ezentúl csak heti egyszer, péntekenként jelenik meg.
A döntést hivatalosan a „a drasztikusan emelkedő nyomdai költségekre” hivatkozva hozták meg. Trencsényi közleményében az is szerepel, hogy a kiadó fejleszti a Pesti Hírlap digitális megjelenését, a Pesti Hírlap weboldalára új, egyedi tartalmak megjelenését ígérik – tudta meg a telex.hu
A napi megjelenés felfüggesztése előtti héten (április 7-étől) a Pesti Hírlap kiadójához tartozó egyéb sajtótermékek hirdetésein kívül már csak Macskavédő Alapítvány reklámjai futottak, illetve a bejelentés előtti napon, szerdán még feltűnt egy Szerencsejáték Zrt. hirdetés a lapban.
Egy kis történelem
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a magyar sajtótörténet legnagyobb hatású és a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely a nemességhez szólt. Kossuthot 1844-ben a bécsi kormány eltávolította a szerkesztőségből.
Miután az 1843–44-es Országgyűlés az ellenzék vereségével végződött, eltávolították szerkesztői székéből Kossuthot, aki a Pesti Hírlap 1844. június 30-ai számában búcsúzott el olvasóitól. A hírlap ekkor a szintén ellenzéki (de nem Kossuth irányát képviselő) centralisták kezébe került. Szerkesztőnek Szalay Lászlót nevezték ki, akitől 1845-ben Csengery Antal vette át ezt a posztot.
Csengery megújította a Fővárosi Újdonságok rovatát, a külföldi híreket Irinyi József szerkesztette, a közgazdaságiakat Trefort Ágoston. A legjelentősebb vezércikkíró ebben az időben Eötvös József volt, akinek a polgári államelméletek hazai alkalmazásáról és a közigazgatási reformokról való elmélkedései E. jellel vagy Agricola levelei címmel jelentek meg a lap hasábjain.
Publicisztikájában vitázott a Kossuthtal, Széchenyivel, és a konzervatívokkal – ez utóbbiakkal leginkább az újonnan induló Budapesti Hírlap kritizálása révén. A lap veszített ugyan korábbi népszerűségéből, de még így is a legolvasottabb maradt. 1846-tól felhagyott a centralista eszmék kizárólagos hirdetésével és az ellenzék közös lapja lett. Ekkoriban került a későbbi segédszerkesztő, Kemény Zsigmond a laphoz, aki jogi és történelmi felkészültségével a centralisták programját támogatta.
Forrás: Wikipedia
- Kovács Gergő szívesen látná a Dunát a körúton
- Egy könnyűszerkezetes raktár- és szerelőcsarnokban csaptak föl a lángok – videó
- Fesztbaum Béla zenés színházi estje – Benedek Miklós emlékének
- Fedezd fel az Appennini Kolosszust – Egy reneszánsz művészeti csoda Toszkánában
- Tovább bontják egykori Tündérhegyi Pszichiátria elővédett státuszban lévő épületét