Czeglédy Csaba tagadja

Czeglédy Csaba tagadja

Czeglédy Csaba tagadja, hogy az osztrák bankfiókban talált aranylemezek a magánvagyonát képeznék.

Czeglédy Csaba a Human Operator Zrt. ügyében a Kecskeméti Törvényszéken folyó tárgyaláson, szerdán tagadta, hogy egy osztrák bankfiókban talált, nagyságrendileg tízmillió forint értékű aranylemezek a magánvagyonát képeznék. Állítása szerint az a Human Operator Zrt. megtakarításainak egyik formája, a vásárlásról pedig az igazgatóság tagjai döntöttek, ő csak német tudása miatt vett részt a tranzakcióban.

    Az ügyvédiiroda-vezetőként, valamint szombathelyi önkormányzati képviselőként és bizottsági elnökként is dolgozó elsőrendű vádlott a tárgyaláson úgy fogalmazott: „nem azért nem találtak bűncselekményből származó vagyont, mert olyan ügyesen elrejtettem, hanem mert nincs”.
    Ugyanakkor jogi nonszensznek nevezte, hogy a vádhatóság az ő és két tulajdonostársa, valamint az általa vezetett ügyvédi iroda részére folyósított kölcsönt „bűncselekményből származó gazdagodásként” állítja be.
    Mint mondta, a kölcsönszerződések mögött polgári jogi megállapodások állnak „valós fedezetekkel”, az ügyvédi iroda munkatársai pedig a Human Operator Zrt. jogi feladatait ellátva nagyrészt „ledolgozták” a tartozást. A fennmaradó összeget a mai napig folyamatosan törlesztik – tette hozzá.


    Az elsőrendű vádlott és társai ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség 2019 februárjában a Szegedi Törvényszéken.
    A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése és a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.


    A Surányiné Pólik Edina vezette tanács előtt zajló tárgyaláson a politikus-jogász a rendszeres, nagy összegű készpénzfelvételekkel kapcsolatosan kifejtette: az iskolaszövetkezetek révén havonta mintegy 4500-5500 munkavállaló dolgozott a közvetítésükkel, akiknek mintegy 200 millió forint volt a bére. A dolgozók nagy része készpénzben kapta meg járandóságát, mivel vagy nem volt bankszámlaszáma, vagy nem adta meg. Így kapta meg pénzét a felnőtt munkavállalók egy része is, mert sokaknak inkasszóval terhelt volt a számlája.

  Körözési toplista


    Kifizetésük havonta mintegy 30 millió forint, éves szinten pedig mintegy 360 millió forint készpénzmozgást igényelt.
    A vád szerint a Human Operator Zrt. két generál-alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek. A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vagy csak részben vallották be, és elmulasztották azokat befizetni.


    A bűnszervezet mintegy 6 milliárd 215 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
    Czeglédy Csaba szerint „a fordított áfa kérdése jól mutatja a jogi környezet bizonytalanságát”, hiszen gyanúsításakor, 2017 nyarán az ügyészség olyan NAV-os határozatokra hivatkozott, amelyeket a NAV saját hatáskörében már visszavont – tette hozzá.


    Kifejtette: az Európai Unió Bíróságának határozata alapján jogellenesen állították ki megbízóiknak a fordított adózás szerint a számlákat, mert az egyenes adózás szerint kiállítottak voltak jogszerűek. A vádhatóság szerint azonban az a „bűnös magatartás, hogy a Human Operator Zrt. egyenes adózás szerint kiállított számlákat fogadott be”.


    A jogász-politikus hozzátette: a Human Operator Zrt. nem igényelt vissza a számlák alapján áfát, bár az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében ezt jogszerűen megtehette volna. Összegzésként elmondta: mivel 2015-ben a Human Operator Zrt.-nek nem keletkezett áfabefizetési kötelezettsége, így nem is károsíthatta meg a költségvetést.
    Az ügy harmadik vádpontjával kapcsolatban úgy fogalmazott, „2018 márciusában azért gyanúsították meg gazdasági csalással, hogy ismét őrizetbe vehessék”. Mint mondta, Szombathelyen akkor egy nap alatt összegyűlt a képviselőjelöltségéhez szükséges aláírás, így ismét megillette volna a mentelmi jog.


    Így fordulhatott elő, hogy március 1-jén mentelmi joga folytán szabadlábra helyezték, majd március 2-án, mivel költségvetési csalás miatt már nem tehették, gazdasági csalás ügyében ismét őrizetbe vették – tette hozzá.
    Tavaly januárban a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A tárgyalás csütörtökön folytatódik.

  Önkormányzati válaszok lakhatási nehézségekre

További híreink

Megosztom