A Fák második élete

Karácsony Gergely

A FŐKERT összefoglalta, miként járulnak hozzá a biodiverzitáshoz a már nem élő fák Budapesten:

Már a Margitszigeten, a Tabánban, a Vérmezőn, a Gellért-hegyen, a Nagyvárad téren, vagy a Népligetben is találkozhattok olyan fákkal, amelyek nem élnek, de mivel nem balesetveszélyesek és nem akadályozzák a kikapcsolódást, ezért nem távolítottuk el őket, sőt még tájékoztatótáblát is kihelyeztünk melléjük.

Ezeknek a holtfáknak a megtartásával a biológiai sokféleséget támogatjuk, még ha ez elsőre furcsán is hangzik. Nem is gondolnánk, hogy egy korhadt fatörzsnek mennyi haszna és funkciója lehet.

Az odúlakó emlősök és madarak számára biztonságos otthont jelenthet. Számos rovarfaj talál itt élelmet, akár kifejlett, akár lárva állapotban, és maguk is táplálékot szolgáltatnak a madaraknak, vagy akár a denevéreknek.

A víz megtartásában is van szerepe egy ilyen otthagyott fatönknek: a bemélyedéseiben kialakulhatnak kis pocsolyák, amelyekből ihatnak az állatok, a lebomló faanyag pedig szivacsként megszívja magát esővízzel, így a környező növényeknek aszályok idején is víztartalékot tud biztosítani.

Életteret és tápanyagot biztosít gombáknak, zúzmóknak, moháknak, vagy akár magasabb rendű növényeknek is, így ismét szerepet játszik a szén-dioxid megkötésében. Ráadásul a lassú lebomlás során a faanyag humusszá alakul és a talajt értékes ásványi anyagokkal látja el, ami segíti a környező növényeket.

Törekszünk arra, hogy ahol lehet, helyben hagyjuk ezeket az elpusztult álló vagy fekvő fákat, hiszen így hozzájárulunk a parkjaink, közterületeink fajgazdagságához, sokszínűségéhez és végeredményben az ökológiai stabilitásához. Ha egy ilyen fával találkoztok, nyugodtan vizsgáljátok meg közelebbről, hogy hány faj képviselőjét vagy a nyomait találjátok rajta!

Megosztom