Az EJEB elmarasztalta Svájcot a járványügyi intézkedések elleni tüntetés betiltása miatt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy keddi ítéletében elmarasztalta Svájcot, amiért az ország 2020-ben olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek megsértették a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket ellenzők gyülekezési jogát – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű testület.

    A bírósághoz Genfi Szakszervezeti Akcióközösség nevű svájci egyesület fordult azzal a panasszal, hogy a svájci kormány 2020 márciusában bevezetett rendelete értelmében megtiltott egy járványügyi intézkedések elleni tüntetést. A rendelet gyülekezési tilalmat állapított meg, és büntetőjogi szankciókat – akár három évig terjedő börtönbüntetést is – helyezett kilátásba a tilalmat megszegőknek. Ezt a rendelkezést a kormány 2020 június közepén visszavonta.


    A bíróság keddi határozatában emlékeztetett, a járvány nagyon nagy veszélyt jelentett a közegészségügyre, azonban hangsúlyozta, hogy „bizonyos tevékenységek általános tilalma olyan radikális intézkedés, amely erős indoklást és komoly jogi felülvizsgálatot igényel”.
    Svájcban akkoriban általános lezárások voltak érvényben, így a szövetségi és a legfelsőbb bíróság sem ellenőrizte a rendelet összeegyeztethetőségét a svájci alkotmánnyal, és nem vizsgálták meg a rendelet elleni fellebbezéseket sem.


    „A bírósági ellenőrzés hiánya ebben az esetben kifejezetten aggályos, mivel a tilalmat jelentős ideig tartották fenn”

– jegyezte meg ítéletében a testület.
    Az EJEB azt is megállapította, hogy a békés tüntetésen való részvételt „elvileg nem szabadna büntetőjogi szankcióval fenyegetni”, és sajnálatát fejezte ki a rendelet által előírt szankciók „szigorúsága miatt”.
    A bírák úgy ítélték meg, hogy a gyülekezési és egyesülési ilyen hosszan fenntartott tilalma „nem volt arányos, sem szükséges egy demokratikus társadalomban”. A határozat értelmében a svájci államnak háromezer eurót kell fizetnie a felperes egyesületnek.
    Az EJEB emlékeztetett arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében létezik egy olyan záradék, amely lehetővé teszi a szerződő államok számára, hogy „háború vagy a nemzetbiztonsági veszély” esetén eltérjenek a szerződésben foglalt elvektől. Svájc nem élt ezzel a lehetőséggel.

Megosztom