Szigorúan bizalmas! – jelentés 1956 januárjából

A hazai közélelmezés és annak várható okairól. A súlyos élelmiszerhiány is hozzájárult az 1956-os forradalom kitöréséhez.

Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak – mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

A közgazdász személyes élményeiről szólva elmondta: 1956-ban 9 éves volt, szüleivel Zalaegerszegen élt, az alapvető élelmiszerek folyamatosan hiányoztak a boltokból, és azt vették, amit éppen kapni lehetett, majd elcserélték.

„Vajat akkor láttunk, amikor a forradalom leverése után segélyként osztottak dán vajat” – jegyezte meg. Mint mondta, falun az emberek még hozzájutottak az élelmiszerekhez, a nagyobb városokban azonban komoly ellátási gondok voltak. Hozzátette: az emberek féltek az inflációtól is, és mivel ipari termékeket lehetett kapni, a szülei például a megtakarított pénzükből két kerékpárt vettek, ebbe fektették a pénzüket.

Hozzáfűzte: mindennek az volt az oka, hogy „Rákosi Mátyás és bandája rettenetesen gyűlölte a vidéket”, és a politikájuk „a falusi élet irtására ment ki”. Boros Imre elmondta azt is, hogy a forradalom leverése után Kádár János és kormányzata „tanultak ebből”, és odafigyeltek a közellátásra, a népélelmezésre, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket államilag támogatták, és élelmiszertermelési programokat indítottak. A Kádár-rendszer a nép megnyugtatását egy bizonyos fokú életszínvonal-emeléssel oldotta meg, beleértve a népélelmezést – tette hozzá.


Hozzászólok

hozzászólás lezárva.