London, 1989. július 23. (BBC, Panoráma) – Siklós István interjúját közvetítjük Lipták Bélával, az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap elnökével, Bős-Nagymaros problematikájáról.
Budapesten tárgyalt a csehszlovák és a magyar kormányfő. A tárgyalások célpontja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek a további sorsa, helyesebben az, hogy a magyarok leállították a munkálatokat, és a csehszlovák fél szeretné, ha folytatnák a magyarok.
A budapesti tanácskozások után kiadott nyilatkozatokból az derül ki, hogy a csehek változatlanul szeretnék, ha Nagymarosnál tovább folynának a munkálatok és befejezésre kerülnének, míg magyar részről mindenképpen októberig halasztást kértek, amikor újra össze fognak ülni a cseh féllel és tárgyalnak, de a munkálatok felfüggesztése
valószínűleg háromtól öt évig terjedő időszak. Lipták Bélát kérdezem, hogy mi erről a furcsa, felemás megállapodásról a véleménye?
– Azt hiszem a kérdésedben benne van az én válaszom is, hogy furcsa és felemás, elvégre kétségtelenül arra számítottunk, hogy a magyar javaslat legalábbis a végleges leállítása lesz a nagymarosi építkezéseknek és nem értem, hogy mi célt szolgál egy ilyen háromtól öt éves felfüggesztés.
Ami persze sokkal jobban aggaszt, az Bős sorsa. Itt három alapvető problémát látok. Az első az, hogyha Bős megépülne, akkor Csehszlovákia ezzel áthelyezi a saját felségterületére a Duna jobb artját is, ami nem más, mint területfoglalási precedens, hazánk további csonkítása.
A másik, hogy a Duna vizének egy elszigetelt üzemcsatornába való vezetése Csallóközt teszi tönkre, annak a földműves magyar életformájának a felszámolását eredményezi.
Folytatjuk
MTI Archív
- Szigorúan bizalmas! – jelentés 1956 januárjából
- Volt egyszer egy Bős-Nagymaros Beszélgetés Lipták Bélával 1. rész
- Keletnémetek menekültek ügye – a Bild am Sonntag híradása nyomán
- Wojciech Jaruzelski visszalépett – mi történt 1989-ben Lengyelországban?
- Pályázat ,,védett,, szállások kialakítására