Keletnémetek menekültek ügye – a Bild am Sonntag híradása nyomán

 München, 1989. július 31. (SZER, Magyar Híradó) – Az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó keletnémetek ügyéről Szőcs Géza küldött rövid tudósítást:

A sors különös játéka folytán egymástól néhány méterre található a Thököly útról nyíló zuglói Izsó utcában a Német Szövetségi Köztársaság és Románia nagykövetsége. A román követség gyötrelmesen lassú és nehézkes ügyintézése miatt az utcában naponta felgyűlő hatalmas tömeg tüzetes érdeklődéssel figyeli az NSZK követségére besurranó NDK-illetőségű személyeket.

A Bild am Sonntag híradása nyomán százakra volna tehető azoknak a keletnémet állampolgároknak a száma, akik a budapesti nyugatnémet külképviseleten tartózkodnak, hátsólépcsős beutazási vízumra várva a Szövetségi Köztársaságba.

Ma délben ez ügyben kerestem föl Martin Ebert urat, az NSZK követségének sajtóreferensét, aki udvarias beszélgetés keretében közölte velem, hogy a hírrel kapcsolatos semmiféle kommentárt nem adhat, megerősítést sem, cáfolatot sem.

Az igazsághoz tartozik az is: egy olyan kívülálló látogató számára, amilyen én voltam, semmiféle jel nem utalt arra, hogy a követség ostromállapotban lenne.

A Bild am Sonntag híre szerint egyébként a követség már több épületet bérelt a menekült keletnémetek számára, akik mégiscsak németek. Magánforrásból származó, meg nem erősített és meg nem cáfolt értesüléseim szerint ezek az épületek a Bimbó úton vannak.

A határnyitás éve volt 1989

1989. május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba.

Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket.

Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt – emlékszik vissza a mult-kor.hu történelmi portál.


Megosztom