Magyar-osztrák almafeldolgozó üzem épül Vaján

Megosztom

1990. február 2., péntek – Almafeldolgozó üzemet építtet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vaján a magyar-osztrák érdekeltségű Vajafrukt Kft., melyet a vajai Rákóczi Termelőszövetkezet és a bécsi Ipo cég alapított 60 millió forintos törzstőkével.  

  A 300 millió forintos költséggel létesülő üzem alapozását – a kedvező időjárást kihasználva – január végén kezdte meg a budapesti MHM Építő-Szolgáltató és Tanácsadó Részvénytársaság, amely vállalta, hogy az almaszüret kezdetére, szeptemberre átadja a létesítményt.

A 20 ezer tonna kapacitású almasűrítmény-készítő üzem kizárólag tőkés exportra termel majd. A sűrítményt a tengerentúlon értékesítik, a legnagyobb vevő várhatóan Kanada és az Egyesült Államok lesz. A kft. exporttevékenységét az osztrákok a piackutatással segítik.

Na, de mi történt 1996-ban?

Folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt
emelt vádat az ügyészség a Vajafruct Kft. volt ügyvezető igazgatója, Szabó György és hét társa ellen. A vádirat
szerint több mint egymilliárd forintos csalás írható a népes társaság számlájára.


A nem mindennapi ügy tárgyalása tegnap kezdődött a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Szabolcsi József büntetőtanácsa előtt. Miután az előzetes letartóztatásban lévő Szabó György és szabadlábon védekező társai két
sorban helyet foglaltak a vádlottak padján, az ügyész ismertette a több mint 40 oldal terjedelemben összegzett
vádat, minek felolvasása másfél órát vett igénybe.


Szabó György 53 éves vállalkozó 1971 óta él Németországban. A kettős állampolgárságú férfi még 1989-ben
elhatározta, hogy a rendszerváltással bekövetkezett piacváltást kihasználja, és Magyarországon különböző
gazdasági társaságokba belép haszonszerzés céljából.

Szabó György amúgy Németországban tulajdonosa volt egy elektronikus cégnek, melynek fő profilja élelmiszeripari feldolgozó berendezések és hűtőtechnikai gépek előállítása
volt. Magyarországi ténykedését azzal kezdte, hogy létrehozott tíz társaságot, köztük a Nemzetközi Export Import Kft.-t, majd Borsod és Szabolcs megyében aktívan alapítgatta a cégeket. Közösködött a nyírmadai állami gazdasággal, létrehozták a Golden Kft.-t, de megjelent Vaján is.

Előbb a vajai n. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szövetkezettel létrehozták a Primafruct Kft.-t. Igazából akkor lépett színre, amikor 1990. november 7-én tagként belépett a vajai székhelyű Vajafruct Kft.-be. Szabó magát tőkeerős német vállalkozónak tüntette fel, aki pénzbeni törzsbetét szolgáltatáson túlmenően, apportként gépekkel kíván hozzájárulni a társaság törzstőkéjének emeléséhez, ezenkívül biztosítja az előállított késztermékek külföldi értékesítését…


Az ügyhöz tartozik, hogy a Vajafruct 1989-ben alakult meg a helyi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szövetkezet és
egy külföldi cég tagságával 60 millió forint törzstőkével, majd 1990-ben a külföldi alapítótag az üzletrészét eladta, így a kft. egyszemélyes társaság lett, és már ekkorra 151 millió forint tartozás halmozódott fel. A Vajafruct szerződést kötött
Szabó Györggyel, aki a 30 millió forint értékű üzletrészt 6 millió forintért megvette, de csak 100 ezer forintot fizetett ki. így Szabó úr a Vajafruct egyedüli vezetőjévé lépett elő.


Szabó György és a közben „hozzá csapódott” társak elleni vádat az ügyész kilenc pontban foglalta össze. Ezek között
aztán minden szerepel: sorozatban valótlan adatokat használtak fel, amikor különféle támogatásokhoz akartak jutni, vagy a bankoktól hitelt vettek fel; a kft. a kapott pénzt az előző tartozások részbeni fizetésére, vagy nem a profiljába illő
beruházásokra fordította.

A valótlan adatok eredményeként a 30 milliós apport szépen 320 milliós értékűre nőtt. Ez arra volt jó, hogy a kölcsönadók ne kételkedjenek a fedezet hiánya miatt. Adták is a súlyos milliókat, most meg futhatnak a pénzük után. A becsapott bankok, szövetkezetek, magánszemélyek listáján megtalálható pár ezer forintos és hatszázmilliós károsult is. Például a Leumi Hitel Banknak 707 millió 740 ezer forinttal tartoznak, de a Takarékbank Rt. követelése is eléri a 260 millió forintot.

Az Agrobank mátészalkai fiókjának 30 millió forint a követelése. A több mint húsz bankon, önkormányzaton, szövetkezeten kívül 1652 személynek nem fizették ki a felvásárolt alma ellenértékét…

A bonyolult ügy tisztázása nagy valószínűséggel hosszabb időt fog igénybe venni. A héten és a jövő hét
közepéig a vádlottakat hallgatja meg a bíróság, majd ezt követően ötvenegy személy tanúkénti meghallgatása következik.

A vádlottak, attól függően, hogy ki-ki milyen mértékben részesült a bűncselekmények elkövetésében, 2— 12 év börtönbüntetést is kaphatnak. A tárgyalás menetéről folyamatosan beszámolunk olvasóinknak.


Megosztom