A pillanatok, amelyek megnehezítik életünket…

Szerettük halálával járó procedúrák mindig nehéz napokat rónak az elhunyt hozzátatozók vállára. A temetés intézése, a megemlékezés méltósága már magában is érzelmekkel teli feladat. A gond akkor lesz még nagyobb, ha bizonyos kéréseket, melyek magától lennének érthetőek, csak nehézkes ügyintézés árán, vagy a feladathoz nem méltó viselkedéssel lehet csak elérni.

Szerkesztőségünkbe egy hasonló helyzetbe került hozzátartozó küldte el a levelét, melyben egy egyszerű kérés kivitelezésében akadt el az eltemetés biztosító – jelen esetben szórásról volt szó – nagy cég irodai bürokráciája miatt.

Mint azt kevesen tudják, Budapest temetőit egy fővárosi cég kezeli és oda, csak az engedélyükkel, illetve csak a cég alkalmazottjaival végeztethetnek külső temetkezési vállalkozók temetést, vagy bármilyen szertartás, oda a temetést szervező vállalkozó a lábát nem teheti be.

Magyarán, a temető üzemeltetője a kizárólagos eltemető Budapesten és ha más budapesti vállalkozónál rendeli meg a szolgáltatást annak végrehajtását csak a BTI Rt. alkalmazottjai végezhetik el, a temetőn belül. Ez viszont, néha tetemes plusz költséget ró a megrendelő hozzátartozóra. Ez vidéken is hasonló módon működik.

Levélírónk, a férje temetését intézte a BTI Rt. kezelésében lévő egyik temetőben és galambreptetést is szeretett volna kérni, de ezt a temető üzemeltetője csak úgy engedélyezte volna, ha a saját üzemeltetője végzi és nem külsős cég.

És akkor most íme a levél

Közel 2 órás harc és veszekedés után, nagy nehezen belement a BTI, hogy a kiválasztott vállalkozónál megrendelt szolgáltatáshoz, engedélyezik a galamb röptetést, sőt mi több, a szolgáltatást is ők fogják adni. A számlát természetesen nem engedtem mindezek után hogy ők állítsák ki, már erre sem méltattam őket.

Ahogy kezdődött:

Reggel felhívtam telefonon az Új köztemető ügyintézőjét, s jeleztem, hogy felkeresném. (2 percre dolgozom a temetőtől) Bementem az irodába, elmondtam hogy mit szeretnék, mire a hölgy közölte, hogy ha nem náluk van a temetési szertartás megrendelve, akkor ezt a szolgáltatást, sajnos nem tudják rendelkezésemre bocsájtani.

 Kértem egy központi címet és telefonszámot, felhívtam, s ugyanezt közölték velem. 

Mondtam hogy semmi gond, akkor van galambász barátom, megoldom rajta keresztül, ingyen és bérmentve vállalja.

 Közölték, hogy nem engedik be a temető területére. Innentől kezdödtek igazán a vitáink, mert megkérdeztem hogy a temető területére ha jól tudom, az jön be aki akar, kifizeti a belépési díjat, és megáll a szertartás helyén.

Hát ez nem úgy van, ahogy én ezt gondolom, nem mehet be külsős ember. Fémdetektor, esetleg írisz vizsgálat kell a bejutáshoz, tehát ha a halottamhoz jövök, akkor engedélyt kell kérnem, mert külsős vállalkozónál rendeltem meg a szertartást?- kérdeztem.

A hölgy erre kimondta a bűvös szót, „a szabály az szabály”.

 Nekem erre több sem kellett, mondtam hogy mutassa meg nekem ezt az írott szabályt, hogy továbbíthassam az ügyvédem részére. Akkor már nem volt olyan pökhendi mint addig, muszály ügyvéd?- kérdezte. Mondtam hogy igen, mert félrevezetőnek tartom ezt az egész dolgot, mivel a honlapon ez plusz szolgáltatásként van feltüntetve, amit meg lehet rendelni, még sem tudom elintézni. 

Ekkor kért pár percet, elment egy másik szobába, ahonnan egy úrral jött vissza, neki is elmondtam hogy mi a panaszom, és hogy kérem ezt a szabályt, vagy törvényt, nekem teljesen mindegy hogy minek hívjuk, továbbítani szeretném az ügyvédnek, ebben a pillanatban viberen, s ha ez az egész nem felel meg a valóságnak, amit az elmúlt 2 órában nekem beadtak, akkor abban a pillanatban feljelentem őket azért, mert akadályoznak abban, hogy a szerettemtől olyan körülmények között búcsúzhassak el, ahogy szeretnék.

Az úri ember kiment, pár perc múlva kaptam egy telefonszámot, annak a hölgynek a számát,akin keresztül hivatalosan el lehetett intézni, hogy minden a kérésem szerint működjön. Érdekes módon a vállalkozó sem a részvénytársaság alkalmazottja volt.

Fél óra múlva Zsófi már hívott is, hogy meg lesznek a galambok, mennyit szeretnék, és mikor mehetek kifizetni.

Ez azért egy kicsit nevetséges, egyben felháborító. Az embernek nem elég azzal foglalkozni, hogy elvesztette a szerettét, még hadakoznia kell azért is, hogy úgy vehessen búcsút tőle, ahogy szeretne.

Megosztom