Lezárják a Keleti pályaudvar Lotz-termét forgatás miatt

Filmforgatás miatt lezárják a Keleti pályaudvar Thököly út felőli Lotz-termét szombaton 6 órától április 29-én 18 óráig – olvasható a Mávinform a vasúttársaság honlapján pénteken.

    A lezárás miatt a 6. vágány melletti belföldi- és nemzetközi jegypénztár a Lotz-teremhez képest a főbejárathoz közelebb lévő belső folyosón, valamint a Thököly út felőli bejárat irányából közelíthető meg. A kormányablakhoz csak a pályaudvar Thököly út felőli bejáratán át lehet eljutni.
    A Thököly út felől a vágányok a Lotz-terem kapuja helyett a Baross tér felé, valamint a posta közelében lévő oldalbejáratokon érhetők el.
    Közölték azt is, hogy az ukrán menekülteknek kialakított információs pont konténere a pályaudvar Thököly út felőli oldalánál, a Lotz-terem kapuja közelében található.

Ki volt Lotz Károly?

Lotz Károly (Bad Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) német származású magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője.

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika és az Országház falfestményeit alkotta meg. Monumentális történelmi és mitológiai tárgyú képek fűződnek a nevéhez. „Se szeri, se száma fal-, olaj-, vízfestményeinek, tanulmányrajzainak” – olvassuk Ybl Ervin monográfiájában.

A legjelentékenyebb munkája 1884-ből származik: ez az Operaház Olympus-freskója. Allegorikus alakokat fest a pécsi székesegyház számára, majd hasonló stílusban az MTA szekkó-faliképeit alkotja meg. 1894–95-ben a Kúria és az Országház mennyezetképeinek megalkotásával, Hauszmann Alajos javaslatára, őt bízzák meg. Magyarország apoteózisa c. faliképének centrumában az allegorikus Hungária palástos alakja áll. Ennek párja a Törvényhozás apoteózisa.

A faliképei mellett a maga korában kevésbé értékelték az aktfestészetét, mely talán időtállóbb, mint a „főművei”. Mitológiai tárgyú aktképeinek (Bacchánsnők, Psyché, Fürdés után stb.) állandó modellje rajongott nevelt lánya, Kornélia volt.

A falfestészete már a saját korában másodlagos, „akadémikus neoreneszánsz” művészetnek bizonyult. „Lotz festői képzelete az Olympus fényétől ittasodott meg. A görög–római istenek, hősök, démonok és allegorikus alakok népesítik be képeit. (…) Pollák neoklasszicizmusa és Ybl Miklós neoreneszánsza volt az igazi háttere Lotz Károly rokonszellemű falfestményeinek” – olvassuk a máig egyetlen, az életművének szentelt monográfiában.

• Bubi 3.0
• Közúti változások Budafok: ezekre érdemes figyelni
• „Hangos buszok” Budapesten
• Forgalomkorlátozások augusztus 20-án Budapesten
• Augusztus 4-én, pénteken befejeződik a Lánchíd felújítása